Pályázatok

                

Pályázatainkat nagyon tiszteljük,és legtöbb versenyben részveszünk,ezért bemutatunk önöknek egy pár nyertes verziót.

Akik nem nyertek a mi szemünkben ugy is nyertesek maradnak.

ETETEM A LOVAMAT

            Éjfél van.Nem tudok aludni.Új ágy,új szoba,új ház,új város.Ami a legrosszabb,hogy drága holsteini lovam,Alkony nincs a közelemben.
            Az istállója , amelyben bokszot béreltünk neki, másfél kilométerre van a házunktól.Vajon hogy van,gondozzák-e rendesen,hiányzom neki,összebarátkozott más lovakkal? Ezek a kérdések kavarogtak bennem.Három óra tájt sikerült elaludnom. Az ébresztőóra , amit elfelejtettem kikapcsolni ,már hajnalban felébresztett.Gondoltam , ha már ébren vagyok,nem alszom vissza.Felhúztam egy farmert,felvettem egy meleg pulcsit és leosontam a lépcsőn. Az előszobában felhúztam a csizmámat és kimentem. Úgy döntöttem ,ha már ilyen szép idő van gyalog megyek és meglátogatom Alkonyt.Mire odaéertem már az összes ló ki volt engedve a karámokba, de Alkonyt nem láttam sehol. Hát bementem az istállóba . Ott volt a leghátsó bokszban, egyedül.Oda mentem és ekkor láttam meg , hogy még egy kevés szénát sem kapott. Attam neki reggelit ,és azzonal mentem a lovászokhoz és kérdőre vontam őket. Ők ezt a dolgot azzal magyarázták , hogy Alkony előtt egy beteg ló volt a bokszban akinek nem szabadott reggel enni adni , csak dél felé,és elfeletkeztek róla.Vagyis ez azt jelentette , hogy  Alkony örülhetett volna , ha dél körül kap egy kevés ennivalót.Ezek után leápoltam szeretett lovamat , és mentem haza, hogy mindent elmondjak szüleimnek.Ők erre nem volt mit mondjanak hiszen nem volt más istálló a környéken.Így hát elévettem egy lapot és ráírtam:ETETEM A LOVAMAT.Anyukám visszavitt az istállóba , és én a lapot kitűztem a a boksz ajtóra.Ekkor Alkony már a karámban volt. Ezt a kijelentésemet sikerült is teljesíteni.Egy ideig ,naponta háromszor kimentem ,leápoltam,megetettem és vizet adtam.Aztán kezdett egyre fárasztóbb lenni ez a feladat,és már közeledett a nyári szünet vége is.Anyukám ezt látva ,bár nem tudott sokat a lovakról mégis Alkonyt jól ismerve ,elvállalta az etetést és elküldött egy lovastáborba.Kicsit aggódtam de mégis belementem.Az egy hetes tábor hamar eltelt.Sok tippet kaptam lógondozáshoz és lovagláshoz egyeránt.De mégis már nagyon vártam , hogy hazaérjek. A szinte egy órás út után már csak Alkonyt akartam látni,de anyukám nem vitt el az istállókhoz.Behajtottunk az udvarra és tátva maradt a szájam.Egy új istálló állt a ház mögött, és mellette egy karám ami hátranyúlt egészen a szomszéd mezőig.Alkony a karámban lévő állás alól ügetett felénk.Gyönyörű sötétpej szőrén megvillantak a délutáni nap  sugarai.Odamentem hozzá majd az istállóba futottam.Volt benne két boksz , nyerges , szénatároló, abrakosláda és még sok minden ami a lótartáshoz elengedhetetlen de nekünk mégsem volt.Nagyon boldog voltam amikor megláttam az ETETEM A LOVAMAT feliratú lapot feltűzve az egyik bokszajtóra.Egész nap csak hálálkodtam szüleimnek.

            Azóta én etetem , és mindent én csinálok vele. Nyugodtan alszom , mert tudom , hogy a lovam velem   van.

                                          Biró Mónika-Anita   

                  

Oldal: Pályázatok,mi irtuk,megnyertük..
A VII. S.B.S. osztály - © 2008 - 2025 - egyosszetartokozosseg.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat